Több mint egy éve annak, hogy egy légtérben, egymás mellett, békességben éljük a mindennapjainkat. A kezdeti nehézségeken túl vagyunk, egészen jól összecsiszolódtunk. Mondjuk ez leginkább (szerintem) az én alkalmazkodóképességemnek köszönhető, megtanultam a szabályokat, és már nagyjából tudom, hogy meddig mehetek el, hogy ne sértsem meg macskaönérzetét, és elkerüljem a 8 napon túl gyógyuló karmolásnyomokat. Na jó, persze Ő is kellett hozzá. Most már nemcsak, hogy elvisel a területén, hanem egyre többször adja jelét annak, hogy szeret. Sőt, ha őszinte akarok lenni, és éppen olyanja van, akkor le se tudom vakarni magamról.
Nagy beszélgetéseket szoktunk folytatni egymással, mondjuk többször van, hogy nem értem, mit szeretne, minthogy igen, de ez nem gátol meg abban, hogy elmondjam, amit akarok. Mondjuk őt sem, hogy mindezért szemrehányást tegyen. Éppen ezért tűnt fel, hogy beszélgetéseink kísértetiesen hasonlítanak egymásra, néhány mondat pedig napi rendszerességgel hagyja el a számat. Mondjuk ilyesmik:
1, Jajj, de szép vagy!
2, Jajj, de dagadt vagy!
3, Jajj, de cuki vagy!
4, Jajj, de idióta vagy!
5, Jajj, így most nagyon jó a cicának, ugye?
6, Nem értem, hogy mit szeretnél!
7, Macska, ez csak hagyma/krumpli/répa! Ugye, hogy nem kell?
8, Nem, nem kapsz többet enni, mert már így is nagy a hátsód.
9, Ezt muszáj az asztal közepén csinálni?
10, Ne adjál puszit, most nyaltad a feneked!
11, Na jó macska, ez így nagyon fura!
12, Jajj macska, menj már szépen a dolgodra!
13, Te beletetted a lábad a vizembe?
14, Nem, nem iszik a macska kávét!
15, Nem, ne igyál bele a boromba légy szíves!
16, Macska, gyere ide!
17, Jó, akkor ne gyere!
18, Macska, ne menj ki!
19, Gyere vissza, de azonnal!
20, Gyere ki a szekrényből!
21, Ne rágd a vezetéket!
22, Csak azért, mert azt mondtam!
23, Aúúú, most miért kellett belémharapni?
24, Gyere, megyünk fürödni/aludni/enni!
25, Jajj egyem meg, de aranyos vagy, jajj de szeretem ezt a cicát!