Én vagyok a létra

32 dolog, amit megtanultam 32 éves koromra

„Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény” – ahogyan azt József Attila írta.

(Az ember élete (állítólag) 7 éves ciklusokra bontható, és 7 évente változunk egy nagyot. Sőt, most éppen azt olvastam, hogy az első 4×7, azaz 28-ig bezárólag egészen más minőségű az élet, mint az utána következő 28-ban.

(Ez alapján a leírás alapján, mondjuk 28-ig bezárólag már mindent olyannak meg kellett volna lennie, ami nekem csak 28 után kezdett el kiteljesedni, és ez a teljesedés jelenleg is tart.) Ami biztos, hogy már csak az elmúlt 4 évben is, igen nagy változások mentek végbe, mint az életemben, mind bennem is.)

Éppen kozmetikushoz igyekeztem egy téli este, a comb középig érő kabátomban, ami alatt vastag pulcsi és vastag sál lapult. Ez még a 20-as éveimben elképzelhetetlen lett volna, akkor télen is épp hogy derekat elfedő dzsekiben jártam, és a vékony garbók miatt egyszer jól meg is fáztam, de úgy, hogy még a hátam is belefájdult. Nos, ez így 32 évesen már elképzelhetetlen. Meg még sok minden más is. Ezeket gyűjtöttem most össze. Tanultam, tapasztaltam, változtam. Most valahogy így nézek ki 32 évesen.  

  1. Télen nincs olyan, hogy túl hosszú a kabát, túl vastag a pulcsi, vagy túl meleg a sál. És sapkát is hordok rendesen, vagy kapucnit.
  2. Rendszeresen járok szűrővizsgálatokra, meg kozmetikushoz, és körmöshöz. (Lassan-lassan fodrászhoz is.)
  3. A minél nagyobb fülbevaló helyett, most már a minél kisebbet keresem.
  4. A minél rövidebb szoknyákat meg minél hosszabbra cseréltem.  
  5. Jó borért és jó sajtért nem sajnálok pénzt kiadni.
  6. Megkedveltem a száraz bort és a fokhagymát is.  
  7. Cica-kutya nélkül lehet ugyan élni, csak nem sok értelme van.
  8. Idővel nekem is lett olyan kézírásom, amit rajtam kívül senki más nem tud elolvasni.
  9. A kényelmesen sikkessel szeretem jellemezni az öltözködési stílusom, és nem veszek fel kényelmetlen ruhákat (egymással össze nem illőeket még mindig, de azt meg egyedi stílusnak hívják).
  10. Plázák helyett turkálókba, szupermarketek helyett helyett piac járok.
  11. Szükségem van egy olyan melegítőre, amiben emberek közé is lehet menni, pl. piacra. 
  12. Egy zsömlével egy csokival és egy kólával nem lehet kihúzni egy egész napot (fősulin még ment).
  13. Részegnek lenni nem menő.
  14. Ha mégis megtörténik a másnap harminc felett legalább három napig tart.
  15. Ugyanazokat a mondatokat hajtogatom, amiktől gyerekként a falra másztam.
  16. A takarítást nem lehet megúszni, és megszeretni sem, de utána a tiszta lakás illata semmi máshoz nem hasonlítható.
  17. Döntéseket hozni még mindig nehéz.
  18. Ugyanolyan türelmetlen vagyok, mint 20 évesen, de legalább most már tudom magamról.
  19. Az éjszakákat elcseréltem a nappalokra, korán kelek, és korán fekszem.
  20. Bon Jovi It’s my life-ját nem egy buli közepén üvöltöm, hanem futás közben „tátogom.”
  21. Víz nélkül nem indulok el sehova,
  22. Belátom, ha tévedtem,  és tudok bocsánatot is kérni.
  23. Pesti lakás helyett kertes házra vágyok nagy konyhával.
  24. A ruhák mellett a könyvek és a virágok is egyre nagyobb helyett foglalnak.
  25. Időnként rászólok magamra, hogy ne ráncoljam a homlokom.
  26. Van olyanom, hogy „bőrápolási rutin.”
  27. Idővel még a kedvenc filmjeimet is képes vagyok megunni.
  28.  Egyre többet aggódom a szeretteimért.
  29. 5-10 évre előre gondolkozom, és hitelfeltételeket böngészek.
  30. Időnként arra kapom fel a fejem, hogy mintha ketyegne a biológiai óra
  31. Sokkal reálisabban látom az életet, mint főiskolásként, és ez nem tölt el szomorúsággal.
  32. Érzékenyebb lettem a világ dolgai iránt.

Egyszerűen csak rájövök, hogy felnőttem.
Meg hogy biztos lehetett volna egy ennél értelmesebb 32-es listát is összeszedni, de most éppen ez jutott eszembe.

Még szintén kedvelheted...